Magyar Nemzeti Helynévtár
A névtárról
A Magyar Nemzeti Helynévtár a magyar nyelv helyneveit adja közre.
A helynevek, másképpen földrajzi nevek a nyelvnek azon elemei, amelyek tulajdonnévként jelölik meg a környezetünkben lévő helyeket. A települések, folyók, tavak, tájak, hegyek, erdőségek nevei mellett ide tartoznak azok a kisebb területeket, objektumokat megjelölő úgynevezett mikronevek is, amelyek a települések bel- és külterületén az utcákat, tereket, településrészeket, patakokat, forrásokat, dombokat, völgyeket, szántókat, réteket, legelőket és építményeket: épületeket, hidakat stb. neveznek meg.
A helynevek a nyelvhasználat nélkülözhetetlen elemei, ezért a Magyar Nemzeti Helynévtár ezeket elsősorban az élő, beszélt nyelvből gyűjti össze és dokumentálja. A nevek emellett azonban a magyarság kulturális emlékezetének is fontos részei, így a névtár arra is törekszik, hogy a történeti forrásokban fellelhető helyneveket minél nagyobb teljességgel bemutassa a magyar nyelvnek a Kárpát-medencében való megjelenésétől kezdődően.
A Magyar Nemzeti Helynévtárban a helynevek két modulban érhetők el. A Névtár az egyedi nevek keresését szolgálja, a Szótár pedig az egyes települések névanyagának megjelenítésére való. Mindkét egységben szöveges, illetve lokális (térképi alapú) keresésre van lehetőség.
A helynevekkel kapcsolatban közreadott információk kibővítését, értelmezését további segédmodulok segítik: a Földrajziköznév-tár a nevekben található földrajzi köznevek értelmezését adja meg, a Források jegyzéke pedig a szakirodalmi rövidítéseket oldja fel. Pesty 1864 alatt Pesty Frigyes helynévgyűjteménye érhető el, a Településtörténet pedig a névtárban megjelenő települések történetének rövid, enciklopédikus jellegű leírását tartalmazza. A Feldolgozottság térképei a névtár feltöltöttségéről tájékoztatnak. A honlap általános információi kilenc nyelven érhetők el.
A Magyar Nemzeti Helynévtár a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával a Magyar Nemzeti Helynévtár Program keretében készül. A helynévtár szerepe a magyar helynévállomány dokumentálása terén hasonló ahhoz a funkcióhoz, mint amelyet A magyar nyelv nagyszótára a közszavak terén betölt: egy helyen egységes formában teszi hozzáférhetővé a magyar szókészletnek ezt a fontos részét. E feladatával egyrészt a helynevek iránti általános érdeklődés kielégítését szolgálja, másfelől pedig a tudományos kutatáshoz biztosít forrásanyagot a tudományok széles köre számára. A helynévtár tudományos megbízhatóságát az összeállításában részt vevő szakemberek szakmai felkészültsége biztosítja. A Magyar Nemzeti Helynévtárba csakis szakmailag ellenőrzött, lektorált anyagok kerülnek be. A névtár szerkesztőbizottsága vállal felelősséget a közrebocsátott anyagok tudományos hitelességéért.
A Magyar Nemzeti Helynévtár online adatbázisként és nyomtatott könyvsorozat formájában évtizedes kutatási program keretében érheti el azt az adatgazdagságot, amely a magyar helynévkincset már a viszonylagos teljesség igényével mutatja be.
Budapest–Debrecen, 2024. május 1.
A helynevek, másképpen földrajzi nevek a nyelvnek azon elemei, amelyek tulajdonnévként jelölik meg a környezetünkben lévő helyeket. A települések, folyók, tavak, tájak, hegyek, erdőségek nevei mellett ide tartoznak azok a kisebb területeket, objektumokat megjelölő úgynevezett mikronevek is, amelyek a települések bel- és külterületén az utcákat, tereket, településrészeket, patakokat, forrásokat, dombokat, völgyeket, szántókat, réteket, legelőket és építményeket: épületeket, hidakat stb. neveznek meg.
A helynevek a nyelvhasználat nélkülözhetetlen elemei, ezért a Magyar Nemzeti Helynévtár ezeket elsősorban az élő, beszélt nyelvből gyűjti össze és dokumentálja. A nevek emellett azonban a magyarság kulturális emlékezetének is fontos részei, így a névtár arra is törekszik, hogy a történeti forrásokban fellelhető helyneveket minél nagyobb teljességgel bemutassa a magyar nyelvnek a Kárpát-medencében való megjelenésétől kezdődően.
A Magyar Nemzeti Helynévtárban a helynevek két modulban érhetők el. A Névtár az egyedi nevek keresését szolgálja, a Szótár pedig az egyes települések névanyagának megjelenítésére való. Mindkét egységben szöveges, illetve lokális (térképi alapú) keresésre van lehetőség.
A helynevekkel kapcsolatban közreadott információk kibővítését, értelmezését további segédmodulok segítik: a Földrajziköznév-tár a nevekben található földrajzi köznevek értelmezését adja meg, a Források jegyzéke pedig a szakirodalmi rövidítéseket oldja fel. Pesty 1864 alatt Pesty Frigyes helynévgyűjteménye érhető el, a Településtörténet pedig a névtárban megjelenő települések történetének rövid, enciklopédikus jellegű leírását tartalmazza. A Feldolgozottság térképei a névtár feltöltöttségéről tájékoztatnak. A honlap általános információi kilenc nyelven érhetők el.
A Magyar Nemzeti Helynévtár a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával a Magyar Nemzeti Helynévtár Program keretében készül. A helynévtár szerepe a magyar helynévállomány dokumentálása terén hasonló ahhoz a funkcióhoz, mint amelyet A magyar nyelv nagyszótára a közszavak terén betölt: egy helyen egységes formában teszi hozzáférhetővé a magyar szókészletnek ezt a fontos részét. E feladatával egyrészt a helynevek iránti általános érdeklődés kielégítését szolgálja, másfelől pedig a tudományos kutatáshoz biztosít forrásanyagot a tudományok széles köre számára. A helynévtár tudományos megbízhatóságát az összeállításában részt vevő szakemberek szakmai felkészültsége biztosítja. A Magyar Nemzeti Helynévtárba csakis szakmailag ellenőrzött, lektorált anyagok kerülnek be. A névtár szerkesztőbizottsága vállal felelősséget a közrebocsátott anyagok tudományos hitelességéért.
A Magyar Nemzeti Helynévtár online adatbázisként és nyomtatott könyvsorozat formájában évtizedes kutatási program keretében érheti el azt az adatgazdagságot, amely a magyar helynévkincset már a viszonylagos teljesség igényével mutatja be.
Budapest–Debrecen, 2024. május 1.
Cím
4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
